Régészeti kirándulás Ráckeve korai település romjainál.

2017.október 10-én 14.00-tól rendezzük meg Ráckeve Napját iskolánkban. Az új programot arra emlékezve szervezzük, hogy megemlékezzünk Ráckeve Városa első okleveles említéséről 1440-ben.

Beszélgetésünk résztvevői: Dr Tóth Attila az Árpád Múzeum régésze és Dr Miskei Antal az Árpád Múzeum történésze.

Az esemény felvezetésének szánva, Dr Tóth Attilával találkoztunk az Angyali-szigeti HÉV megállónál 2017.szeptember 15-én délután. A helyszín régészeti lelőhely, mert itt állott a városunk elődjének tekinthető Szent Ábrahámtelke nevű település. Iskolánk érdeklődő 9-11-es diákjai meglepődve hallhatták, hogy egy jelentős mezőváros (alaphangon legalább nyolcvan épület) sejlik fel a még csak felületes kutatásokból.
 

A házak alaprajza a téli időszakban látható, amikor a mélyszántás, boronálás és egy kiadós esőt követően kirajzolódnak a talajból, kb. 1100 m szélességben, a sínek mentén. Hátborzongatóan izgalmas volt- mesélte előadónk- sétálni a település főutcáján, „be-benézve” egy-egy sikátorba. Elsősorban edénytöredékek kerültek elő, de egy kódex-védő peremet is találtak. Könyveket abban a korban csak nagyobb egyházi helyeken tartottak! A pénzérmék a késő Árpád-kortól a török időkig datálhatók.

Kérdés, hogy az eddig tudottakkal ellentétben, kik maradtak 1440 után a házakban az „új város” alapításakor. Elképzelhető, hogy az al-dunai Keve város kereskedőpolgárai ismerhették az ittenieket és gazdasági kapcsolatban is állhattak. Elképzelhető, hogy a török előli menekülésük tudatosan erre a helyre irányulhatott.

Miért hagyták el s egyáltalán elhagyták-e a lakók az ősvárost? – hangzik a nyilvánvaló kérdés. Van rá esély, hogy az éltető Duna-ág feltöltődött (a település egy szigeten volt a szigeten), a víz messzebbre költözött s így következett be a délre húzódás a mai részre. Lehetséges Skarica verse Ráckeve története szerint, hogy a királynői uradalmat 1430-ban meglátogató Luxemburgi Zsigmond is időzött a falak közt, egy a területen, északon föltételezett udvarházban. Ebben a nagyobb épületben cserépkályha töredékek kerültek elő- valószínű, hogy vendéglátás céljait is szolgálhatta.

Az egyelőre megválaszolatlan kérdések csak gyűlnek- például fölsejlik a szigeten keresztül egy már a római korban is használt útvonal rajzolata Újfalutól, Ábrahámtelkén és Angyali- szigeten át az Alföld irányába. Angyalinál létezik római kori lelet is.

Válaszokat csak egy feltáró ásatás hozhat.

Ehhez ajánlotta föl segítségét a lelkes hallgatóság. Reméljük, hogy folytatása következik………………..

Találkozzunk október 10-én a gimnáziumban!

Lejegyezte: Molnár László

Történelemtanár
RADYG