logo 03 Ráckevei Ady Endre Gimnázium
                                                                                A család gimnáziuma

Menu

 Régésztábor – Regéc

Az elmúlt években hagyományos programunkká váltak régésztáboraink. 

Az első évben még Füzér várának feltárásán dolgoztunk, 2008-tól kezdve pedig már Regécen végzünk önkéntes munkát. A nagy kiterjedésű várrom feltárása minden évben tartogat meglepetést az oda érkező népes, esetenként 40 főt is kitevő csapatunk számára.

 

Azok számára akik többet szeretnének tudni táborainkról, a következő gombra kattintva olvashatják el részletes programismertetőnket, vagy választhatnak a fenti menüből.

Terepnyűvő Menőmanók honlapján megtalálhatók korábbi táboraink beszámolói és a feltárásokat is bemutató fotóalbumaink.


  1.  Miért?

Szinte természetes, hogy amikor valaki, legyen az egy tanár is, valami újjal kezd el foglalkozni, akkor többen felteszik a kérdést : Miért?

Az első régésztábor kapcsán már előkerült a kérdés, amelyre az alábbi választ adtam, nagyrészt még ma is ezt válaszolnám: „Meggyőződésem, hogy minden tábort szervező pedagógus esetében valamilyen motiváció kell ahhoz, hogy gyerekeket táboroztasson. Motivációt jelenthet egy korábbi táborozás pozitív élménye (ami lehet még a saját gyerekkorból is), a gyerekek megkeresése (Ugye megint lesz tábor!), pedagógiai cél vagy más, szubjektív tényező is. Nekem ezen utóbbi adta meg az első lökést.

Az emberek többsége emlékezik arra, hogy mi volt az első illetve a legkedvesebb olvasmány élménye. Számomra egyértelműen Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye az első és legfontosabb könyv. Mivel szó szerint ezen a regényen tanultam meg olvasni, nem meglepő, hogy Dobó, Bornemissza, Vicuska és a többiek kalandjain kívül a várak iránti – mindeddig olthatatlan –érdeklődést is kaptam a műtől. Úgy szoktam fogalmazni, hogy érdeklődésem olyannyira elhúzódó, hogy talán már krónikusnak is nevezhetném (krónikus castrumitis?) Számomra ez egy olyanfajta „betegség” amit büszkén olyannyira vállalok, hogy még terjeszteni is igyekszem diákjaim között. Emiatt teljesen kapóra jött az a lehetőség, – amely Rátkai Tamás nevű diákomtól, mint ötletadótól és Simon Zoltán régésztől mint „programadótól” kiindulva vált azzá – szervezzünk régésztábort egy vár feltárásához. A füzéri vár feltárásához kezdtük el csapatunkat szervezni. A gimnázium diákjai közül az általam elképzeltnél jóval többen is érdeklődtek és jöttek végül el Füzérbe, így naponta két „műszakban” dolgozhattunk.

Az első szervezés megkezdése óta már csaknem tíz év telt el. Véleményem az eltelt évek alatt nem változott, remélem, hogy még több éven át kitart a diákok lelkesedése, hogy a végén ott legyünk a feltárás befejezésénél és sok-sok diákunk mehessen még vissza családjának „büszkélkedve”: Ezt mi (is) csináltuk!


2.   A régésztábor kezdetei, oktatás-nevelés a régésztáborban

Mikor eldőlt, hogy új programmal próbáljuk meg gazdagítani iskolánk életét, azonnal felvetődtek azok a kérdések amelyek (és a rájuk adott válaszok) máig meghatározzák táboraink lebonyolítását.

a) Kivel?

A táborok szervezését egy ember is el tudja végezni, a lebonyolításnál azonban több felnőtt kísérőre is szükség van. Regéc egy piciny hegyi falu az Eperjes-Tokaji-hegység (Zempléni-hegység) nyugati részén. A táborozáshoz szükséges bevásárlásokat, az esetleges orvosi ügyelet felkeresését és a gyógyszerbeszerzést a csaknem 30 km-re lévő Encsen lehet elintézni. Emiatt minden táborunkban legalább két felnőtt kísérő van jelen, a felügyelet folyamatos. Külön ki kell emelni azt a segítséget amit a korábban végzett diákjaink minden évben jelentenek a programok lebonyolításában, a munkavégzés szervezésében és a felügyeletben.

b) Kiknek?

Az első régésztábor meghirdetésekor arra számítottunk, hogy többségében felsőbb évfolyamos fiúk jelentkeznek. Tévedtünk. Táboraink kezdete óta alkalmanként bizony a lányok vannak többen. Korosztályokat tekintve pedig az évek előre haladásával egyre vegyesebb a kép. Most már elfogadjuk a hetedikesek jelentkezését is, tapasztalataink szerint van számukra is megfelelő munka; a másik végletet pedig a már több éve érettségizett, ám a táborokhoz rendszeresen csatlakozó diákjaink jelentik. Úgy gondolom, hogy mindazokra szükség van, akik szívesen vesznek részt az ásatáson, aktívan vesznek részt táboraink életében. Remélem, hogy a vár régészeti feltárásának befejezéséig lesz fogadókészség Regéc Község Önkormányzatában, diákjaink részéről pedig megmarad az érdeklődés ezen különleges programunk iránt.

c) Melyek az elsődleges nevelési és oktatási célok?

A táboroknál a nevelési célt az oktatásinál is fontosabbnak gondoljuk.

Közösségi szolgálat: Táboraink kezdetekor még nem lehetett hallani a közösségi szolgálat majdani bevezetéséről. Mégis elsőként ezt kell kiemelnem, hiszen a kimondott célunk ez volt. Megmutatni a diákjainknak, hogy érdemes azért dolgozni, hogy amit csinálnak az mások számára is hasznos legyen. Úgy tenni a közösségért, hogy igazából nem fontos ki tette meg, csak az lényeges, hogy legyen aki megteszi. A gyerekek mindig nagyon örülnek a leleteknek, azt remélik majd ők találják a legszebbet vagy legérdekesebbel, esetleg éppen egy addig ismeretlen lévő falat. Azt hiszem igazán nem fontos ki találja meg például a reneszánsz faragott követ, mert a kő talál meg minket, annak mindegy, még évtizedekig/évszázadokig maradt volna a törmelékben.

Közösség kialakítása: A résztvevők többsége minden évben baráttal együtt érkezik, nagyon kevés az aki eljön 8 napra úgy, hogy igazán senkivel sincs jóban. Az előzőekből következően tartottunk attól, hogy miként fognak közösségként együttműködni? Tapasztalataim szerint az egyes táborok résztvevői pár nap alatt már közösséget alkotnak. A munkavégzés során hamar kiderül ki az aki húzóemberré válik és ki az aki inkább „másokat is hagy odaférni a munkához”, a közösség pedig nevelő hatású! Mivel kisebb csoportokban dolgozunk, így mindenki munkavégzésére szükség van, nem lehet kimaradni. Ennek ellenére azért előfordul olyan aki a tábort szereti, ám a munkavégzést kerüli... ők általában megelégednek egy táborral, nem jönnek vissza velünk Regécre. A közösségformálás másik helyszíne a táborhely. Egy sátortáborban mikor este kezd hűvössé válni az idő és/vagy esős idő van fokozottan felértékelődik a közösségi terek szerepe. Spontán beszélgetések és játékok mellett formálódik igazán a tábor hangulata, a jó hangulat pedig, legalábbis tapasztalatom szerint, már közösséget jelent. Táborunknál ez a „Mi ástuk ki!” mondattal foglalható össze.

Fizikai munka: A résztvevő gyerekek saját maguk fáradtságán keresztül szembesülhetnek azzal, hogy egy műemlék feltárása mennyi fizikai munkát kíván. Azok a diákok akik rendszeresen visszatérnek velünk a feltárásokra, egy idő után már más várakban járva önmaguk is összehasonlítják az ottani feltárást a „miénkkel”. Még akkor is nagyon örülök, hogy így tesznek, ha mindannyian tudjuk is, az elvégzett munka döntő többségét a későbbi látogatók bizony nem látják. Ezt úgy tudom szemléltetni, hogy ha felidézzük Regécet 2008-ban és 2013-ban. A várudvaron volt egy helyenként 4 méter magas, 15 méter széles és 30-35-40 méter hosszú omladékhalom, amely hat (-nyolc) év feltárásainak eredményeként 2013. (2015.) nyarán került ki a várudvarról... a látogatókat a várudvar impozáns mérete fogadja, aki nem járt ott előzőleg mit sem tud a kitalicskázott törmelék több száz köbméteréről.

Honismeret: Vállalt célunk az is, hogy a résztvevő diákok számára évről-évre mutassunk egy kis szeletet hazánk nevezetességeiből és szépségeiből. A feltáráson pénteken véget ér a munka. A korábbi években szombatra jutalomkirándulást rendezünk, így jártunk már: Füzér, Sárospatak, Szádvár és Boldogkő várában, Pácin várkastélyában, Vizsoly és Karcsa középkori templomaiban, a Baradla-barlangban és a Gibárti-vízierőműben, ezek mellett volt, hogy strandoltunk vagy túráztunk is, mindig a diákok többségének megelégedésére alakítottuk programunkat. Amennyiben nem közvetlen turnusváltással szerveződik majd programunk, akkor ismételten szervezni fogunk kirándulásokat is.

Történelmi ismeretek: Történetének utolsó szakaszában Regéc vára a Rákóczi család birtoka volt. A faluban ma is Rákóczi várként büszkélkednek az újra életre kelő romokkal. Táboraink hagyománya, hogy a résztvevő diákcsoportokat megismertetjük a vár történetével. A histográfiai összefoglalóban természeten bemutatjuk a Rákócziak birtoklását megelőző mintegy 350 év történetét is. A vár sorsa és magyar történelem alakulása -természetes módon- szoros kapcsolatot mutat, összefoglalónkban előkerülnek tartományurak, honor birtokosok, szerb despota, felemelkedő főnemesek (Eszterházyak és Rákócziak) valamint a környező táj nagy hatalmú családjai: Alaghiak és Mágócshyak. Minden alkalommal igyekszünk a történelmet a lehető legközelebb hozni diákjainkhoz. A vár bejárása során úgy tudunk átadni ismereteket, hogy közben mindent a helyszínen lehet megmutatni, magyarázni; ez minden más módszernél hatékonyabb tud lenni.

Régészeti ismeretek: Régésztáborba járunk, természetes, hogy nem lehetünk meg bizonyos szintű régészeti ismeret nélkül. A feltárási helyszíneken mindig az ásatást vezető régész(ek) elképzeléseinek megfelelően osztjuk el a diákokat. Tájékoztatjuk őket a legfontosabb gyakorlati tudnivalókról: mi a járószint-honnan ismerhető fel, a legjellegzetesebb várható leletek, a leletek jellegzetességei (avagy hogyan találjuk meg első leletünket?), a leletgyűjtés menete, stb. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a gyakorlati munkavégzés, a régészek rendszeres magyarázatai, az előforduló leletek és az esti leletmosogatás adják a legtöbb ismeretet. Minden évben elmondjuk azoknak akik először vannak Regécen, hogy az ablakok és ajtók keretét adó faragott köveket arról ismerhetjük fel, hogy a törmelékhalomban zöldes színűek, igazából aki már látta egyből felismeri, azt hiszem ez a példa is mutatja, hogy a gyakorlati ismeret ebben az esetben pótolhatatlan. A feltárásokon rendszeresen vesznek részt régészhallgatók is, jelentős részben az ő feladatuk a kutatóárkok kialakítása. Diákjainkat mindig érdeklődéssel tölti el a kutatóárkokban folyó munka, az egyes rétegek bontásának aprólékossága.


 3.) Milyen jellegű tábort akarunk?

Közhelyesen ismételgetik mindenhol, hogy rohanó világban élünk. A mostani elsősök felének olyan munkakört is be kell majd tölteniük életük során ami ma még nem is létezik. A regéci régésztábor kicsit szembemegy az idővel. Televízió nincs. Telefon térerő egy szolgáltatót kivéve nincs a táborhelyen (ami van az se mindig...). Internetezni a Községházán lehet ugyan, de a hozzáférés időben és sávszélességben is korlátozott. Aki eljön táborunkba az egy másik, szerintem szerethetőbb világba csöppen. Mit tehetünk szabadidőnkben? Játszunk, sportolunk és beszélgetünk... élőszóban, nem közösségi oldalakon... táborunk nagyszerű alkalom az emberi kapcsolatok, szerencsés esetben barátságok létrejöttéhez. Azt nem mondhatom, hogy mikor az első táborba indultunk tisztában voltunk minden körülménnyel, de örülök, hogy évről-évre ezek az adottságok fogadnak minket. Mert a „Milyen jellegű tábort akarunk?” kérdésre a válaszunk egyértelmű, olyat amilyen van: közösségépítő, nevelő és oktató tevékenységet is folytató tábort. Aki egyszer megérzi „Regéc” mondandóját-hangulatát az visszajön velünk. Ez így van jól.

 Regec2009 Regec2013

                             A regéci vár udvara, éveken át munkánk fő helyszíne volt

                           2009., a feltárás végén                       illetve              2013., őszén

készült képekre tekintve látható igazán milyen változás történt. Már ezért a két képért is megérte belekezdeni táboraink szervezésébe.


További képek a túrákról itt érhetőek el.

Mészáros Attila

 

 

Eseménynaptár

Látogatók száma

Ma 53

Tegnap 83

Ezen a héten 508

Ebben a hónapban 1839

Összesen 150910

Go to top